Nyálmirigyhez kötődő betegségek

Először is fejtsük ki, hogy mi is az a nyálmirigy?

A nyálmirigy felelős azért, hogy különféle emésztő enzimeket válasszon ki a szájüregünkbe, ezzel megkezdve az emésztés folyamatát. Az amiláz enzim lebontja a szénhidrátokat, a zsírokat a lipáz, a szájüreget pedig a mucin teszi nedvessé. Megkülönböztetünk három pár nagy nyálmirigyet, az egyik a fül környezetében helyezkedik el (parotis), a másik az állkapcsunk alatt található (submandibularis mirigy), a harmadik közvetlenül a nyelvünk alatt tapintható ki (sublingualis mirigy). A felsoroltakból a fültőmirigy mérete a legnagyobb. A kis nyálmirigyek a garat falán szétszórva fedezhetőek fel.

A nyálmiriggyel kapcsolatos problémák jellemzően melyik életkorhoz köthetőek?

Vannak olyan problémák, amelyek többnyire korhoz köthetőek, de igazából a kortól függetlenül bármikor kialakulhatnak.

A kisgyermekeknél gyakori a ranula, ami lényegében egy ciszta szerű elváltozás. Akkor alakulhat ki, ha a nyál nem tud megfelelően ürülni, ezáltal sérül a nyálmirigy és kialakul rajta az elváltozás, ami nyállal van megtelve. Elsősorban a nyelv alatt fordulhat elő, de beterjedhet akár a szájfenék alá is. Az utóbb említett elnevezése a diving ranula. A cisztózus sebészeti beavatkozással távolítható el.

Gyermekkorban parotitis is előfordulhat, ami magyarul a fültőmirigy gyulladását jelenti. A kialakulásának okozója az esetek többségében valamilyen bakteriális vagy vírusos fertőzés. A tünete, hogy maga a mirigy duzzadttá válik, amitől fájdalom alakul ki. Gyulladáscsökkentőkkel vagy antibiotikummal gyógyítható. A kezelése rendkívül fontos, mert így kerülhető el, hogy szövődmények alakuljanak ki, vagy esetleg tályog.

A felnőtteknél is sokszor tapasztalható nyálmirigy gyulladás, kialakulhat egy fertőzés által, de az okozója lehet nyálkő is. Az idősebbekre az utóbbi jellemző leginkább, ami vagy a fültőmirigyben jelenik meg, vagy a submandibularis mirigyben. A nyálköves állapot, más néven sialolithiasis, jelentkezhet közvetlenül az étkezés után, amikor a mirigy megduzzad és fájdalmassá válik. Ilyenkor szükséges a kő eltávolítása. A kiürítést elősegítheti, ha masszírozzuk a nyálmirigyet vagy, ha citromot nyalogatunk, ugyanis ez fokozza a nyálelválasztást.

Az 50-60 éves nők körében gyakran keletkezik Sjögren szindróma, ami rengeteg panaszt okoz. A tünetei az alábbiak lehetnek: megnagyobbodott nyálmirigyek, kiszáradt szemek, kiszáradt ajkak, amitől az egyén nehezebben lesz képes beszélni, enni, rágni, de még égető érzés is jelentkezhet a szemben. Gyakorlatilag ez egy autoimmun betegség, aminek a lényege, hogy olyan antitesteket termel a nyál-, illetve könnymirigy, ami megnehezíti a mirigyek kiválasztásának folyamatát azzal, hogy elpusztítja a sejteket. A terápia gyulladáscsökkentők és szteroidok alkalmazásával zajlik, de meghatározó szerepe van a műkönnynek is.

Jó- és rosszindulatú folyamatok is létre jöhetnek a nyálmirigy megbetegedései között!

A jó hír az, hogy a legtöbb tumoros elváltozás jóindulatú. A legtöbbször előforduló jóindulatú folyamat a pleomorph adenoma, valamint a Warthin tumor. Kialakulásuknak a helye leginkább a fültőmirigyhez és a submandibularishez köthető. A rosszindulatú daganatok inkább a kis nyálmirigyeken fordulhatnak elő, de ez nem zárja ki azt, hogy a nagy nyálmirigyeken is megjelenjenek. A nyálmirigyeken megjelenő tumorok az esetek többségében nem okoznak tüneteket, úgy szokták észrevenni, hogy az érintettek esztétikai problémákat észlelnek a daganat növekedése miatt, vagy nyelési nehézségeket tapasztalnak. Egyes típusú elváltozások sebészi úton eltávolíthatóak, a rosszindulatúak kezeléséhez pedig kemoterápiát vagy sugárkezelést is előírhatnak.

Miként diagnosztizálják a nyálmiriggyel kapcsolatos megbetegedéseket?

A nyálmirigy betegségek kideríthetőek átfogó fül-orr gégészeti vizsgálat és fogászati ellenőrzés által. Elrendelhetnek laborvizsgálatot, képalkotó eljárást, a Sjögren szindrómánál például a szemészetre is el kell látogatni.

Nyaki ultrahangvizsgálattal is fény derülhet a betegségre, hiszen a felvételeken a mirigyek, nyirokcsomók egyaránt jól láthatóak és az állapotuk részletesen felmérhető. Ennek köszönhetően könnyen el lehet különíteni a rosszindulatú folyamatokat. A nyaki UH által felismerhető a nyálmirigy gyulladása, a ranula és a Sjögren szindróma is, ugyanis mindegyik típusú elváltozásról rendhagyó kép ábrázolódik és a nyálkövek is kirajzolódnak. A diagnózis pontos meghatározására szövettant is kérhet a szakorvos, az ehhez szükséges mintavételre az ultrahangvizsgálat ideje alatt kerülhet sor.

Elmaradhatatlan a kontrasztanyagos CT vagy MR képalkotó eljárás, amennyiben tumort állapítanak meg. Ezek a vizsgálatok részletesebb információkat adnak arról, hogy az elváltozás mekkora területet és hány nyirokcsomót érint.

Ahogy már említettük, szerencsére a nyálmirigyeket érintő betegségek nagyobb hányada jóindulatú, de ettől függetlenül nagyon fontos, hogy időben felismerésre kerüljenek, hiszen ettől függ a kezelések hatékonysága is. Éppen ezért célszerű rendszeres időközönként részt venni a szűréseken, ha szükséges nyaki ultrahangvizsgálaton is.

KAPCSOLÓDÓ VIZSGÁLAT